Gondolatok….

2011 január 8. | Szerző: manyeszka |

 Azon gondolkodtam az egyetlen egy hozzászólás kapcsán (ezúton is köszönöm, hogy megtiszteltél), hogy igen, engem mindenki erős nőnek tart. Megharcoltam sokszor a harcomat, többször voltam már padlón, mindig felkeltem, akár egyedül, akár baráti, vagy családi segítséggel.

Egyébként egy nő kisugárzásán látszik, hogy mennyire tökös, mennyire erős, ettől a férfiak gyakran megijednek.

Igen a munkámban tökös vagyok, a problémák megoldásában is jól mozgok, de egy kapcsolatban szeretnék végre egy gyenge, simogatást, babusgatást “tenyerénhordozást” kapó nő lenni. Egyszerűen NŐ lenni. Erre mit kapok állandóan, most már kétszer egymásutánban, egy nyavalygó, önsajnáló férfinek született, de nem nevezhető annak valamit. Aki azt várja, hogy a kapcsolataidon keresztül intézz el mindent, vedd át az ő terheit, légy nő, házvezetőnő, lelki szemetes stb. Komolyan mondom nem értem.  

Egyébként sok barátnőm hasonló habitusú és ugyanezzel a problémával küzd, hogy a magánéletben, az otthoni hétköznapokban, vagy akár az ágyban nő szeretne lenni, de mindig olyan társat talál, aki mellett nadrágot kell húzni és erősnek kell lenni. Részemről ebből elég volt, inkább senki, mint egy új párkapcsolat-paródia.